Egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában
nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak és
prostitúcióra kényszerülnek. Miklósm yrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk,
de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt
egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok
szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást
követő évben. Mindkét változat szerint az apa a harmadik alkalommal megleste az
adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül
Istennek tartoznak köszönettel.
Szent Miklós fenti legendája és december 6-iki egyházi ünnepe kapcsán terjedt el
a 19. században a városokban, hogy a Mikulás az ablakokba helyezett kitisztított
cipőkbe szaloncukrot vagy kisebb édességekből és déligyümölcsökből álló piros
csomagot tesz december 6-án. Személyesen is lehet találkozni a Mikulással. Ekkor
a díszes piros ruhás, nagy fehér szakállú püspököt fekete krampuszok (valójában
ördögök) kísérik, és a rossz gyerekeket ijesztgetik, virgáccsal fenyegetik vagy
finoman meg is vesszőzik.
A német területeken Mikulás megfelelője a Nikolaus. Nem összetévesztendő a
karácsonykor a Jézuska (Christkind) helyett ajándékot hozó Weihnachtsmannal. A
protestáns (evangélikus) gyerekek nem december 6.-án várják a Nikolaus-t, hanem
saját "Pelzetmärtel" néven ismert ajándékozójukat Szent Márton napján, azaz
november 11.-én. Angolszász területeken (főleg az Amerikai Egyesült Államokban)
Santa Claus néven karácsonyi ajándékhozó alakká vált Mikulás, és története
szerint az Északi-sarkon lakik. A gyerekek karácsony előtt levelet küldenek neki
kívánságaikkal. A Mikulás a Télapó, rénszarvas-vontatta szánjával december 25-én
egy éjszaka alatt körbejárja a Földet, és a kandallóra tett zoknikba,
harisnyákba apró ajándékokat helyezve lepi meg a gyerekeket, akik tejjel és
süteménnyel várják. Skandináviában a sarkkörön túli vidékekhez, hagyományosan
Lappföldhöz kötik alakját. A finn Mikulást Joulupukkinak hívják. A 20. században
a Szovjetunióban Gyed Moroz, azaz Fagy Apó szorította háttérbe Szent Miklóst,
Moszkva és Oroszország védőszentjét. Gyed Moroz újév napján hozott ajándékokat.
