November 17

2016.11.17. 12:22


  • dohányzás elleni nap – Füstmentes nap – WHO
  • Budapest napja – 1873 Buda és Pest egyesítése
 
Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest
 
1873-ban az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették.
Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyed milliósra duzzadt.
Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa első Nagy-Britannián kívüli földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”.
 

Füstmentes nap

 
A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Ősidők óta ismert (Kr. e. 5000–3000),[1] hogy vannak növények, melyeket meggyújtva vagy az izzó növény füstjét beszívva élénkítő vagy kábító hatást érhetünk el. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak pipázó indiánokkal, és ők hozták be Európába ezt a szokást, ahol a 16. század végén terjedt el tömegesen.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dohányzás
 
November 17. Országos Dohányzásmentes Nap: A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re datáljuk, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november harmadik csütörtökét aztán nemzetközi szinten is FÜSTMENTES nappá nyilvánították.
 

 
Harmincezer orvos 30 évig történő követésén alapuló angliai vizsgálat adatai alapján megállapítható, hogy a dohányzás felelős a:
tüdődaganat okozta halálozás 91%-ért,
felső légúti és a tápcsatorna felső részének daganatai miatti halálozás 85%-ért,
a húgyhólyagrák halálozás 53%-ért,
a hasnyálmirigyrák halálozás 44%-ért,
a veserák halálozás 29%-ért,
a légzőrendszer okozta halálozás 76%-ért,
a szív-, és érrendszeri megbetegedések miatti halálozás 37%-ért.


A dohányzással összefüggő halálesetek száma Magyarországon az 1990–2000 közötti időszakban évi 35 ezerre becsülhető, amely az összhalálozás több mint 20%-a.

A dohányzás nem csak magát a dohányzót veszélyezteti. A passzív dohányzás olyan füstkeverék nem akaratlagos belélegzése, amely közvetlenül a dohánytermék égéséből és a dohányzó által kifújt füstből származik. A passzív dohányzás tehát: dohányos ember környezetében levegőt venni. A „környezeti” dohányfüst tartalmazza mindazokat a károsító anyagokat – a nikotint, a kátrányt, a szénmonoxidot és azt a több mint 4000 féle mérget – amelyet a dohányzó ember beszív, bár annál kisebb töménységben.

2002-es felmérések szerint a fiatal nők (18-24 év) 42%-a dohányzik. Különösen veszélyes ez a gyermekvállalás és a nevelés, illetve a fogamzásgátló szerek esetleges szedése miatt (együttesen a cigarettával okozhat: trombózist, embóliát, fokozott csontritkulást, korai ráncosodást stb.).

A dohányzó nők nehezebben esnek teherbe, és közöttük gyakoribb a szövődményes terhesség, a koraszülés.

A kismama szervezetébe kerülő mérgek a magzatot is károsítják. Olyan ez, mintha az anya a baba szájába dugná a cigarettát. A cigaretta elszívása után húsz perccel a magzat vérében ugyanakkora lesz a nikotinkoncentráció, mint az anyáéban. Ha az anya dohányzik, a méhlepény vérellátottsága csökken, így a baba kevesebb oxigénhez jut, ezáltal elmarad a testi és szellemi fejlődése. A dohányzás növeli a koraszülés és halvaszülés valószínűségét, előidézheti a méhlepény spontán leválását. A dohányzó anyák gyermekei között gyakoribb a rettegett bölcsőhalál. Két éves kor alatt gyakoribbak a légúti megbetegedések, a középfülgyulladás, a tüdőgyulladás.

Milyen indok kell még, hogy el se kezdjünk dohányozni ?

Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint évente közel 4 millió ember hal meg idő előtt a dohányzás következményeként kialakuló betegségekben, s ha e folyamatot nem tudjuk megfékezni, akkor a becslések szerint 2030-ra az évi halálozások száma ez okból 10 millióra fog emelkedni.

Általános téveszme él a dohányosok körében, miszerint, ha csak egy pár szálat szívnak naponta, és azt sem tüdőzik le, az nem károsítja jelentősen az egészséget.

Egy új európai tanulmány szerint a naponta három cigarettát szívó nőknek, és a naponta hat cigarettát szívó férfiaknak dupla esélyük van a szívinfarktusra. Akik dohányoznak, de nem „tüdőznek” le, még fokozottabb szívroham kialakulási veszélyben vannak, mivel a szájnyálkahártyáról nagyobb arányban szívódnak fel a szívroham kialakulásáért felelős (érösszehúzó, vérrögképzést elősegítő) anyagok. Emellett a rákkeltő anyagok is bekerülnek a szájból a szervezetbe, az ajakrák kialakulására így jóval nagyobb esély van. A nők körében végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a napi 3–6 cigaretta megkettőzi a veszélyt, nemcsak a szívrohamét, de minden más halált okozó tényezőét is. A letüdőzés nélküli füstölés pedig további 60 százalékkal növeli a szívroham kockázatát.

A női nemi hormon (ösztrogén) eredendően megvédi a nőket a szívbetegségektől, azonban a dohánynak női nemi hormon közömbösítő hatása van, ami tovább rontja a női dohányosok betegségek elleni védelem esélyeit.

A dohányfüst méreganyagai károsítják a spermiumokat is, így a dohányzó férfiak kevésbé nemzőképesek, gyakrabban fordul elő náluk meddőség, mint a nemdohányzó férfiaknál.

Több dohányzásleszoktató módszer létezik Magyarországon – viselkedésterápia, akupunktúra, gyógyszeres, nikotinpótló terápia (nikotinos rágógumi, orrspray, tapasz).

A legfontosabb a saját akaratod és hogy soha ne kezdj el dohányozni !

A leszokás elhatározás, akarat és önbizalom kérdése. Egyes felmérések szerint a dohányzók nagy része szeretne leszokni. Ők már felismerték, hogy a cigarettázás nem élvezet, hanem rabszolgaság.

Leszoktató tippek:
Egyik napról a másikra hagyd teljesen abba. Eredményesebb, könnyebb, mint ha
naponként egy-egy szállal csökkentenéd a mennyiséget,
kerüld a cigarettázók társaságát,
ha ideges vagy, rágj rágógumit, répát, vagy almát,
ha nem bírsz leszokni, kérj orvosi, pszichológusi segítséget.

forrás: orvosnet.hu

Szólj hozzá!

Címkék: ünnepek november who november 17 füstmentes nap budapest napja

A bejegyzés trackback címe:

https://unnepilaz.blog.hu/api/trackback/id/tr632452025

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.